Nézegessen családorientált Seatot! - 26 kép a galériában Sokáig tartott, mire a Volkswagennek sikerült a Seatot a kvázi ismeretlen, átcímkézett Fiatokat gyártó spanyol üzemből egy szegről-végről emocionális, elismert márkává emelnie. Eközben a németek megpróbálták kellően távol tartani saját vevőkörüktől is, hiszen az sosem jó, ha túl jól sikerül egy efféle átalakítás, így javarészt a spanyolokról élő sztereotípiák miatt kiosztották rá a hétköznapi sportos és érzelmes autó feladatát. Az érzelmesség először úgy tűnt, sikerül: az első ízben az Alteán látott, Walter de Silva által rajzolt vonalak egy megragadó, szép és belevaló autót feltételeztek, a spanyolok nagy lelkesedésükben azonban szinte az összes Seatra rápakolták ezt az egyenarcot, ami ezáltal gyökerestől írtja ki a lelkesítő jelzőket. A sportosság-témakör ennél szerencsésebben alakult, hiszen mára a Cupra mellett szépen fejlődik az FR vonal is, az R utónevű változatok pedig már csak a hab a tortán. Igen ám, de ez a vagány és sportos Seat most mégis mi a frászért csinált egy kombit? A lényeget hátul kell keresni A kérdésre két válaszlehetőség van és bizonyára mindkettő igaz. Az egyik, hogy olcsó volt, hiszen voltaképpen csak az Altea farát kellett megnagyobbítani, még ha ennél egy kicsivel - de tényleg csak egy kicsivel - többről is van szó. Az Altea XL-t az alapjául szolgáló változattal összevetve 18,7 centiméterrel hosszabb, amelynek előnyeiből elsősorban a hátul ülők és a csomagtartó részesedik. Utóbbi alapesetben 123 litert ver rá a sima Alteáéra és 32-őt a lépcsőshátú Toledóra, ez az előny ráadásul tovább fokozható a hátsó üléssor tologatásával. Hátsó üléssort tologatni szeretünk, mert ezzel a megoldással a pillanatnyi igényeknek megfelelően alakítható a belső és ez esetünkben is igaz. A hátul utazók 14 centin hintázhatnak előre-hátra, teljesen hátratolva pedig érezhetően nagyobb helye van a lábunknak, mint az XL jelölés nélküli Alteában, noha kategóriájában az is a tágasabbak között játszik. Nagy helyigényű hátsó utasok esetén a csomagtér még legrosszabb esetben is 532 literes, ami egy középkategóriás kombitól is kellemes értéknek számít, ha pedig gyerekek ülnek hátul, akkor akár 635 liternyi cucc, avagy 160 rózsaszín kismalac is befér. Nagyobb far, nagyobb lámpák Az előző bekezdésben feltett kérdésre, mely szerint miért csinál a Seat egy kombit, a második válasz röviden és tömören: igénylik. Remek dolog ugyanis, hogy vannak izgalmas sportmodellek, ám valljuk be, hogy ezek a többségnek csak az álmodozásra jók, a gyakorlatban a remek menetteljesítmények helyett többnyire sokkal racionálisabb, vagy ha jobban tetszik kispolgáribb indokok dominálnak egy autóvásárlásnál. Családok esetében például pontosan azok a szempontok szerepelnek a fontossági sorrend előkelő helyein, melyekben az XL jobb az eddig ismert Alteánál. Az örömöt tovább fokozza, hogy az egyszerű centivel, illetve literrel kifejezhető növekedésen felül olyan apróságokkal is gyarapodott, melyek nagyban segítik a mindennapi használhatóságot. Ennek szellemében a hátsó üléssorba a tologathatóság mellett az első székek háttámlájára szerelt asztalka is bekerült, a csomagtérnél pedig a magasra nyíló ajtó és a 12 Voltos csatlakozó okozhat örömöt a józan családosoknak, a marketingre és/vagy a plüssfigurákra fogékonyaknak pedig az XL reklámja: Nem lehet panasz a hátsó helykínálatra... A delhi vörösben pompázó Altea XL-ünket a már igen-igen jól ismert 105 lovas 1.9 literes TDI hivatott lelkes, de főleg takarékos mozgatásra bírni, ami voltaképpen sikerült is neki. Miután az Altea XL-lel senki nem akar ámokfutni, ezért a dízelmotor ereje is abszolút megfelelő, viszonylagos nyomatékosságának hála pedig országúton is biztonságosan lehet abszolválni az előzéseket. Papíron a nagyobb tömeg miatt ugyan leheletnyivel rosszabbul megy, ám ez a gyakorlatban nem igazán érződik. Fogyasztása sem terheli majd meg különösebben a családi kasszát, hiszen nálunk vegyes használatban 6,5 liter gázolajat égetett el száz kilométerenként, ami egy ekkora autótól abszolút baráti érték. Egy apró, de komoly tény azonban mégiscsak szól a dízel ellen, mégpedig az, hogy hangos. Hidegen borzasztó, melegen ennél egy fokkal jobb, de folyamatosan jelen van az utastérben a jól ismert TDI-s kerregés, ami nagyban rontja az amúgy jó komfortérzetet. A problémára sajnos nincs jó megoldás, hiszen az Altea XL-hez stílusa miatt sokkal jobban passzol a dízel, mint a benzines, ebből viszont eddigi tapasztalataink szerint a kétliteresnek sincs túl barátságos orgánuma, igaz az az 1.9-esnél bizonyára diszkrétebben teszi a dolgát - bő 300 ezer forintos felár ellenében. ... és a csomagtérre sem A kombit ugyanolyan jó vezetni, mint az Altea-család többi tagját. Ugyan egy kicsit billegősebb lett és az oldalszél is előszeretettel kapaszkodik meg az oldalában, de az úttartása ennek ellenére is jó, a fékei úgyszintén, az ötsebességes váltó pontos és könnyen kapcsolható, a kormányzás pedig megint csak könnyű és precíz. A tesztelt Stylance változat esetében ráadásul már a felszereltségben sem találhatunk hibát. Ebben a kivitelben ugyanis széria a kétzónás digitális klíma, a nyolc hangszórós hifi mp3-at is olvasó cd-s rádióval és vonalbemenettel, a 16 collos könnyűfém kerekek, az ABS, a kipörgésgátló, az esőérzékelős ablaktörlő, a hat légzsák, a guminyomás-ellenőrző rendszer és a tempomat, hogy csak a fontosabb tételeket említsük. Ennyi extrát persze ritkán mérnek olcsón, főleg a Volkswagen-konszernnél, az 5,8 milliós ár azonban a konkurensek fényében sem tűnik elrugaszkodottnak. Az alacsonyabb, Reference néven futó csomaggal további 150 ezret lehet megspórolni, azonban nem érdemes, hiszen az autó árához képest ez az összeg már nem oszt, nem szoroz és a visszafogott felár ellenére igen sok hasznos extrát - példának okáért elektronikus klímát, sötétedő belső visszapillantót, bőrkormányt és - váltót, esőérzékelős ablaktörlőt, ködfényszórót és könnyűfém felnit - kapunk. Jó választás Az Altea XL az az autó, ami újságírói szempontból egyáltalán nem érdekes, hiszen kevéske olyan változást könyvelhet el, amelyről több ezer értelmes karaktert lehetne írni. Családi szempontból azonban ez tökéletesen lényegtelen, hiszen itt azon van a hangsúly, hogy az XL jobb lett, mint a sima Altea, a 200 ezer forint körüli felárat pedig megéri. Konkurensei között igazából nincs olyan, amelyről egyértelműen ki lehetne jelenteni, hogy jobb autó, vagy jobb vétel, így ebben az árkategóriában családi autót keresőknek bátran tudjuk ajánlani.   Hosszúság: 4470 mm Soros, négyhengeres nyolcszelepes turbódízel Hengerűrtartalom: 1896 ccm Maximális teljesítmény: 105 LE / 4000 ford./perc Maximális forgatónyomaték: 250 Nm / 1900 ford./perc Hajtás: elsõkerékhajtás Váltó: ötfokozatú kéziváltó Szélesség: 1770 mm Magasság: 1580 mm Tengelytáv: 2580 mm Nyomtáv elöl: 1530 mm   hátul: 1520 mm Üres tömeg: 1380 kg Megengedett össztömeg: 2000 kg Csomagtartó mérete: 532-1604 l Üzemanyagtartály mérete: 55 l Gumiméret elöl: 205/55 R16   hátul: 205/55 R16   Végsebesség 183 km/h Gyári fogyasztás: Város: 6,9 l/100 km Országút: 4,5 l/100 km Vegyes: 5,4 l/100 km Gyorsulás 0-ról 100-ra 12,6 s Tesztfogyasztás: 6,5 l/100km         A modell alapára (1.9 TDI Ref.): Főbb konkurensek alapárai: Ford C-MAX 1.6 TDCI Trend 5 281 000 Ft Volkswagen Golf Plus 1.9 TDI 6 144 000 Ft Fiat Stilo Multi Wagon 1.9 JTD 5 050 000 Ft Peugeot 307 SW 2.0 HDi 5 853 000 Ft 5 641 600 Ft A tesztelt modell ára: 6 030 920 Ft         Kinek ajánljuk? TETSZETT: NEM TETSZETT: Hátsó helykínálat Motorhang Nagy csomagtér néhol igénytelen anyagok a beltérben Praktikus részletek Jó felszereltség Akinek bejön a Seat divatos egyenarculata és szeretne egy vérbeli családi autót, amiben sok extra van, keveset fogyaszt és jó vezetni. A tologatható hátsó ülés és a hatalmas csomagtér további jó pont, nagy kár a dízel kellemetlen hangjáért.