Piaci résbe - 41 kép a Santa Féről a galériában

Alig észrevehetően új piaci résbe férkőzött be a Hyundai. Szabadidős autókból, terepjárókból eddig sem álltak rosszul, ám a Santa Fe második generációja új vizekre tévedt. A RAV-4 kategóriatársaként hódító Tucson és a Land Cruiser riválisaként felsorakozott Terracan között található meg a hazai palettán. Előbbieknél nagyobb és tágasabb, hiszen akár hétülésesként is rendelhető, míg utóbbiakhoz képest jóval személyautósabb felépítésű. Olyan vevőkre számítanak vele, akik a kompakt szabadidős terepjáróknál valamivel komolyabbat keresnek, de nem merészkednének vele nehezebb terepre, és olykor a hét ülésre is szükségük van. Hétszemélyesként eddig csak az igazi kemény terepjárókat rendelhettük, de a Santa Fe képében itt az alternatíva. Ezzel nem lesz egyedül a piacon, hiszen máris két kemény riválist kapott, szintén távol-keleti génekkel: a vele méretben, teljesítményben és árban szinte megegyező Chevrolet Captiva, valamint Ssangyong Rexton személyében.

	Csak szolid terepre

A Santa Fe első generációja meglehetősen csendben húzta meg magát a piacon. Ugyan külsőre kedvelhető volt, de az Accent egyszerűségével tervezett belső tere, és gyenge menetteljesítményei észrevétlen szereplővé tették a kategóriában. Bezzeg az utód belevaló formájával, hétszemélyes opciójával, erősebb motorjaival és gazdagabb felszerelésével már megfontolandó ajánlat. Míg házon belüli testvére, a néhány éve sikermodellként bemutatott Kia Sorento éles vonalaival és M-osztályt mímelő sziluettjével inkább a sportos vonulatot erősíti, addig a Hyundai szabadidőse mindenütt legömbölyített vonalakkal inkább elegánsabbra vette a figurát. Design szempontjából a Santa Fe legerősebb része a frontja: a Hyundai jellegzetes hűtőmaszkja köré nagy légbeömlős lökhárítók, és olyan különleges kiosztású fényszórók kerültek, melyeket még egy tanulmányautó is megirigyelne. A merészen emelkedő övvonal, az elkeskenyedő oldalablak és a hátsó rész formaterve is remekül sikerült: a Santa Fe ebből a szempontból olyan autó, amit nem csak azért vesznek majd, mert csak ennyire futja, hanem talán azért is, mert ez tetszik.

A Santa Fe egyáltalán nem drabális. A 4,65 méter hosszú autó 15 centivel hosszabb elődjénél (miközben tengelytávja 8 centit növekedett), de nem hosszabb egy középkategóriás kombinál, ami még éppen jól manőverezhetővé teszi szűkebb helyeken is. A morcosra húzott lámpák viszont nem véletlenül riasztják el azt, aki elé kerül: a Santa Fe nemrégiben végzett töréstesztjén gyalogosgázolásnál leszerepelt a magas orrú autó. Igaz, utasbiztonsága mellett gyermekbiztonságára is négy-négy csillagot kapott.

	Belülről sem rossz

Amilyen divatos a külső, olyan szokványos a belső tér. A régi Santa Fe műszerfalától még most is kiráz a hideg, és ahhoz a puritán szerelvényfalhoz képest az új generáció belseje üdítő élmény. Mégis, a Hyundai ezen a téren még nem diktálja a divatot, legfeljebb felzárkózott a versenytársakhoz. Ki tudja miért, a világ egyes részein úgy gondolják, hogy némi fabetéttel rögtön elegánssá varázsolható az autók utastere. A Hyundai illetékesei szerint a Santa Fe műszerfalának tekintélyes felületű, egyébként egészen ízléses színű és mintázatú betétje valódi fa. Ki tudja, annyi azonban bizonyos, hogy ez az enteriőr megosztja a vevők véleményét. Az ő megnyugtatásukra azonban megjegyezzük, hogy kis utánajárással faminta nélküli Santa Fe is beszerezhető az országban. A tesztelt Premium kivitel a legjobb felszereltséget takarta, ennek megfelelően fekete bőrhuzattal vonták be az üléseket, a könyöklőt és a kormánykereket. A formák átlagosak, de a kezelőszervek elhelyezése remek: egyértelműen feliratozott, könnyen kezelhető, nagy gombok borítják a Santa Fe műszerfalát. A panel megvilágítása élénk kék, a Hyundai szerint azért, mert divatos. Megszokható, és a kék-fehér kombináció még mindig barátságosabb, mint a Volkswagen harsány piros-kék világítása. A felhasznált anyagok megfelelőek, a kormánykerék tapintása kellemes, és a fekete műanyagok sem rosszabbak, mint bármelyik ázsiai autóban.

	A harmadik üléssor már kissé szűkös

Helykínálat terén az elvárható átlagot hozza a Hyundai közepes terepjárója. A 4,65 méteres hossz még nem teszi tágas hétszemélyes busszá, de a helyzet jobb, mint a szabadidős terepjárók többségében. Azért némi mesterkedésre szükség volt a harmadik üléssor elhelyezéséhez: a vezető helye centire kimért, én például magas vagyok, és koppanásig hátratolt üléssel vezettem az autót, ezért nálam még magasabbak talán már szűkölködnek. Mögöttem viszont bőven elég lábhely akad a hátsó utasoknak, a harmadik üléssor viszont erős kompromisszumra késztet. A 400 ezer forintos felárért rendelhető két ülés könnyen felhajtható, beszállni sem nehezebb, mint a hasonló hétszemélyesekbe, de feltűnő, hogy ez a két szék már szinte hozzáér a hátfalhoz. A csomagtér ajtaja éppen becsukható, mögötte viszont már annyi raktér sem marad, hogy a filcborítást és leszorító hálót elhelyezzük. Kalaptartó roló sincs, a csomagok biztonságára legfeljebb a sötétített hátsó üvegek vigyáznak. Kis engedmény, hogy ha csak az egyik hátsó ülést használjuk, a büntetésben lévő utas mellett még marad hely a csomagoknak, és öt személlyel még jobb a helyzet. Igazából hét üléssel tényleg csak olyanok rendeljék meg a kocsit, akiknek gyakran szükségük van rá, de számítsanak arra, hogy ilyenkor a csomagokhoz legalább tetődoboz vagy utánfutó kell. A Santa Fe javára írható, hogy négy-öt személlyel nagyon komfortos, hiszen a szabadidős terepjáróknál tágasabb, és ülései is kényelmesek.

	Hatalmas raktér alakítható ki benne

Forma és helykínálat szempontjából azt kapjuk, amit látunk, a Santa Fe hajtásláncával viszont érhetnek meglepetések. Például mindjárt az indításnál, az autó motorja ugyanis dízel mivolta ellenére nagyon csendes. A 2,2 literes négyhengeres motor közös nyomócsöves, töltőlevegő-hűtős, változó lapátgeometriájú turbódízel, tehát a kor elvárásainak megfelelő konstrukció, és jó hallani, hogy a kiábrándító zakatolás helyett kulturáltan kel életre. Nem a végletekig kihegyezett erőforrás, hiszen 155 lóerőnél és 335 Nm nyomatéknál már többet is kihoztak ekkora hengerűrtartalomból, így viszont nagy bizonyossággal sokáig elketyeg majd ezekben az autókban. Szerencsére a Santa Fe az egyre súlyosabb autók trendjével ellentétben nem túl nehéz: menetkész tömege bőven két tonna alatt marad, ezért ez a motor megfelelő dinamikával mozgatja. A kétliteres dízellel hajtott első generáció lomhasága a múlté, ez a Santa Fe már meggyőző vehemenciával tör előre. A meglehetősen borsos, 600 ezer forintos feláron rendelhető automata sebességváltó azért levesz valamennyit a dinamikából, az autó százra gyorsulását 1,3 másodperccel rontja. Az ötfokozatú szerkezet finoman vált, de könnyen zavarba hozható. Akit a gyakori fel-lekapcsolgatás zavar, kézi üzemmódban is gazdálkodhat az öt fokozattal. Automatával a Santa Fe vezetése kifejezetten kényelmes, de igazán lendületes autózáshoz talán a kézi váltó jobban illik. Városban 11 literes fogyasztást ígérnek, ezt az autó tisztességgel el is fogyasztja, és az országúti gyári 8,1 literes átlagnál sok várossal és autópályával némileg magasabb, 9,2 literes átlagot számoltunk. Ezzel egy tankkal több mint 800 km-t tehetnénk meg. A Sorento háromszáz köbcentivel nagyobb dízelmotorja ugyan erősebb, 170 lóerős, de a nagy Kia tömege meghaladja a két tonnát, ezért hozzávetőlegesen ugyanolyan dinamikájú, mint a Santa Fe.

	Divatos, de nem túl szerencsés a kék háttérvilágítás

Szabadidős terepjárónak hirdetik, és a könnyebb tereptől nem riad vissza, de bonyolult off-road mutatványokba már ne ezzel az autóval kezdjünk. A Santa Fe vérbeli kiránduló autó, hiszen a terepjárókra jellemző nagy kerekek, nagy szabad magasság és masszív felfüggesztés megvan benne, de alaphelyzetben a vezetőnek mit sem kell törődnie a hajtásképlettel. A Santa Fe alapkiviteléhez még nem, de a középső felszereltségtől felfelé már jár az automatikus összkerékhajtás, ami normál útviszonyok közt az első kerekeket hajtja. A kerekek megpörgése esetén a rendszer automatikusan küldi a hajtást a hátsó kerekekre is. A hajtás kézzel is 50-50 százalékra állítható, a műszerfalra helyezett 4WD LOCK gomb megnyomásával. Felező fokozat, lejtmenet-vezérlő és szintszabályzás nem rendelhető az autóhoz, azt a Hyundai meghagyja a terepjárók sárfürdőző nehézfiúinak. Ösvényeken, földutakon viszont magabiztosan csapathatunk a kocsival, de a Santa Fe olyan autó, amit többet használnak majd országúton. Ennek megfelelően a betonon sem szédül, a merész kanyarokat ugyan érdemes kihagyni, de terepeshez mérten jól fekszik az úton, legfeljebb hosszú távú utazáskor tűnhet fel, hogy kicsit jobban ráz a kelleténél. Városban könnyen terelgethető a termetes kocsi, a tesztautóban például egyedi esetként nem volt tolatóradar (a Premium felszereltségnek egyébként része) de nélküle is sikerült az átlagos helyeken manőverezni.

	Kissé borsos áron adják

Kirándulóautó jellegének megfelelően rengeteg pakolóhely van az utastérben. Látszólag minden helyet kihasználtak, így a középkonzol tetejére és aljára is tágas üreg került, a könyöklő kétfedelű, ami rengeteg cd-tokot elnyel. Ehhez hasonlóan a felszereltségre sem lehetett panasz, jóformán minden szükséges kényelmi és biztonsági extrával ellátták a nagy autót, függönylégzsáktól és ESP-től kezdve a harmadik üléssorban is szabályozható klímaberendezésen és ülésfűtésen át az elektromotorral állítható bőrülésekig és napfénytetőig, esőérzékelővel, gyerekfigyelő tükörrel és tolatóradarral megspékelve. Az alapváltozat persze nem ilyen jól felszerelt, 8,16 millióért manuális klíma és hat légzsák jár, ezen felül két csomag választható, a tesztelt gazdagabb, ami az összkerékhajtást és részecskeszűrőt is tartalmazza, 10,46 millió forintra növeli az árat. Erre a hét ülés és automata sebességváltó még egymilliót dob rá, így a felextrázott Santa Fe annyiba kerül, mint a legolcsóbb XC90, vagy Touareg. Az alapár a kategóriatársakéhoz mért, hiszen mind a Rexton, mind a Captiva, mind pedig a féltestvér Sorento 8 millió forintról indul, ám azokat jól felszerelve sem minden esetben haladja meg az áruk a 10 milliót. A Hyundai köztes méretű szabadidős autója összességében tehát jól sikerült, de nincs egyedül a piacon, így meglátjuk, milyen sikerrel teljesít majd.