A Mazda3 ugyan a kompakt kategória eladásainak inkább sereghajtója, mintsem éllovasa hazánkban, mégis kipróbálása óta kedvenc alsó-középkategóriásaim közé tartozott, véleményemmel pedig nem is vagyok egyedül a szerkesztőségben. Már az ötajtós alapformája is tetszik, futóműve, váltója, összerakottsága és az egész autó vezetőorientáltsága pedig annak idején alaposan levett a lábamról. Idén tavasszal aztán bemutatták a modellfrissített változatot, amelynek fényét az ősszel debütált MPS kivitel halványította el hatékonyan. A facelift áldásos hatásait most egy kétliteres benzinmotorral hajtott GTA kivitelen vizsgálgathattuk. A fekete fényezés és a sportcsomag jól áll neki - 20 kép a galériában A Mazda3 már alapesetben sem néz ki rosszul, tesztautónk azonban határozottan vagány volt. Kijelenthető, hogy a japán kompaktok között jelenleg az ötajtós Mazda az abszolút legmenőbb formájú, hiszen a Toyota Corolla, illetve a tavasszal érkező Auris inkább konzervatív, mintsem fiatalos, a Honda Civic még mindig inkább furcsa, mint egyértelműen megnyerő, a Mitsubishi Lancer pedig őskövület és finoman szólva sem különösebben szép, az új generáció pedig az eddig látott fotók alapján szintén nem lesz hatalmas formai bravúr. A Mazda3 sportcsomagos kivitele tehát tényleg mindent visz abszolút értelemben és relatíve egyaránt: az egyáltalán nem praktikus, azonban igen tetszetős fekete metálfényezéssel, a diszkrét hátsó légterelővel, az áttetsző hátsó lámpaburával, a xenon fényszórókkal, valamint az ötküllős 17 colos könnyűfém felnikkel megnyerő kerek egész formát ad, olyat, amibe könnyen bele lehet szeretni. A modellfrissítés kívül nem sok nyomot hagyott Az év eleji modellfrissítésről viszont nemigen árulkodik az autó megjelenése. Az általunk nyüstölt, igen jól felszerelt példány esetében az ajtókon elhelyezett kis gombok jelzik, hogy ehhez a Mazda3-hoz bizony már nem slusszkulcs, hanem indítókártya jár, a tulajdonost így felesleges procedúrák nélkül felismeri az autót, leheletnyivel kényelmesebbé téve ezzel a mindennapokat, enélkül azonban még boldogan lehet teljes értékű életet élni. Ennél fontosabb, hogy a modellfrissítés zászlaja alatt az egyébként változatlan teljesítményű kétliteres motor kapott egy új, hatfokozatú kéziváltót, melyre már csak presztízsokokból is szüksége volt, hiszen mára szinte az összes konkurenst ilyennel szerelik. Ismerős, kellemes belső Ahogy a külső, úgy a belső sem változott érdemben. Ez részben nem gond, hiszen eddig is kedveltük a 3-as belterét, a kicsit kemény, de kényelmes ülésektől kezdve a sok tárolórekeszen át a még az első generációs MX-5-ös ajtaján látott kilinccsel, ami most a kesztyűtartót tartja zárva. Örültünk volna ugyanakkor, ha egy-két helyen jobb minőségű műanyagokat használnak, illetve véleményem szerint egy kis életet is csempészhettek volna bele. A legtöbb dolog jó helyen van és mindent gyorsan meg lehet találni, ám túlságosan is szürke az egész belső, legalább a kárpitok színei lehetnének kicsit vidámabbak, vagy beépíthetnének még egy-két olyan öncélú extrát, mint a cd-s rádió KITT-re emlékeztető fényjátéka. Szépek a 6 órától induló műszerek Az előző tesztautónál szerzett tapasztalatokból kiindulva arra számítottam, hogy a menet közben felmerülő kisebb hiányosságokért majd a vezetési élmény kárpótol, ám erre csak részben került sor. Félreértés ne essék, a Mazda3-at nagyon jó vezetni, ilyen szempontból kategóriájának egyik, vagy talán legjobbja a (vele közös alapokon nyugvó) Ford Focus-szal holtversenyben. A kormány közvetlen és érződik rajta keresztül, hogy mi is történik éppen az első kerekekkel, a futómű pedig álmaim kompromisszuma inkább a sportos, de még éppen nem kényelmetlen felé elhangolva. A fékek, melyek sem vezetési élmény, sem pedig biztonság szempontjából nem játszanak elhanyagolható szerepet, meggyőző hatékonysággal vetik vissza a 3-as vehemenciáját, további jó pont, hogy az adagolhatósága is patikamérleg pontosságú. Pörgetve szép a hangja A motorral és a váltóval azonban akadtak kisebb problémák. Könnyen lehet persze, hogy ez csak a tesztautónál volt így, de a kétliteres változó szelepvezérléses MZR motor papíron 150 lóerejéből én inkább csak 120-130-at éreztem. Ez részben amiatt lehet, hogy a nyomatékgörbe erősen emlékeztet az alföldi pusztaságra, magyarul már alul is szépen húz, ellenben felül hiányzik belőle az a megtáltosodás, amiért kedveljük az erős és sportos hangolású szívómotorokat. Normális közlekedéshez alul is meglévő nyomatéka miatt tehát kiváló, pörgetve azonban inkább csak a lelkesítő hangok jönnek meg, a teljesítmény nem. Ettől persze még ugyanúgy jó vele gyorsan menni, hiszen a fent kifejtett közvetlenség miatt végig a kezünkben érezzük az autót, csak elmarad a várva várt eufória. Jó a váltó, de a hatodik túl rövid Az új váltóval hasonló a helyzet: alapvetően remek, hiszen pontosan kapcsolható, rövid úton jár és egy percig sem tiltakozik a gyors váltások ellen. A hatodik fokozatot azonban a kelleténél feleslegesen rövidebb áttételűre méretezték, ami annyit tesz, hogy 130-nál már 3500 körül forog a motor, ez pedig teljesen felesleges, hiszen így egyrészt nincs sok értelme a hat fokozatnak, másrészt hangosabb, harmadrészt pedig többet is fogyaszt. A kétliteres MZR motor egyébként sem visszafogott étvágyáról híres, noha kiemelkedően torkosnak sem lehet nevezni. Lendületes városi használatban nem kell azon meglepődni, ha 13-14 literes értékeket ír ki a fedélzeti számítógép és takarékoskodva sem sikerült tíz liter alá vinni a fogyasztást, igaz a teszt időtartamának rövidsége miatt nem sok lehetőségünk volt a kísérletezésre. Ha őszinték akarunk lenni, akkor a Mazda3 nem sokat fejlődött a modellfrissítés során, ez azonban abból a szempontból nem gond, hogy szerencsére már előtte is jó autó volt. Azon hátrányai, melyeket eddig szemére hánytunk, ugyanúgy megmaradtak, erényei azonban kicsivel tovább erősödtek. Ugyanez vonatkozik az árra is: a Mazda3 bevezetésekor elsősorban magas árával hívta fel magára a figyelmet, mostanra pedig ugyan valamelyest konszolidálódott a helyzet, de bő hatmillióért - még ha jól felszerelt is - nem mondható kifejezetten jutányos vételnek. A sportos autókat kedvelőknek mindenesetre továbbra is jó választás, aki pedig valódi hot hatch-re vágyik, annak tavasszal érkezik az MPS nyolcmillióért - a kettő között sajnos jelenleg nincs átmeneti megoldás, a közeljövőben viszont érkezik a Mazda6-ból ismert kétliteres 143 lovas dízel, ami könnyen lehet, hogy meggyőzőbb lesz a 2.0 MZR-nél.   Hosszúság: 4435 mm soros, négyhengeres 16 szelepes benzinmotor Hengerűrtartalom: 1999 ccm Maximális teljesítmény: 150 LE / 6500 ford./perc Maximális forgatónyomaték: 187 Nm / 4000 ford./perc Hajtás: elsőkerék-hajtás Váltó: hatsebességes kéziváltó Szélesség: 1755 mm Magasság: 1465 mm Tengelytáv: 2640 mm Nyomtáv elöl: 1530 mm   hátul: 1515 mm Üres tömeg: 1335 kg Megengedett össztömeg: 1790 kg Csomagtartó mérete: 339 l Üzemanyagtartály mérete: 55 l Gumiméret elöl: 205/50 R17   hátul: 205/50 R17   Végsebesség 202 km/h Gyári fogyasztás: Város: 10,6 l/100 km Országút: 6,4 l/100 km Vegyes: 7,9 l/100 km Gyorsulás 0-ról 100-ra 9,1 s Tesztfogyasztás: 14,2 l/100km         A modell alapára (2.0 MZR GTA): Főbb konkurensek alapárai: Seat Leon 2.0 FSI Stylance 5 763 600 Ft Opel Astra 2.0 Turbo (170 LE) Cosmo 5 762 000 Ft Ford Focus 2.0i Ghia 5 a. 5 221 000 Ft 6 099 000 Ft A tesztelt modell ára: 6 099 000 Ft         Kinek ajánljuk? TETSZETT: NEM TETSZETT: Vagány megjelenés Kissé magas ár Alul is nyomatékos, szép hangú motor Rövid hatodik fokozat Vezetési élmény Elmaradó megtáltosodás Jó futómű Kis csomagtartó      A Mazda3 ezen változatát elsősorban olyanoknak ajánljuk, akik egy jól kinéző, sportos, a mindennapokban is kompromisszum nélkül használható kompaktot szeretnének, a konkurenseknél jobb vezetési élményért és a japán gyártásért pedig hajlandóak kicsivel mélyebbre nyúlni pénztárcájukban.